1. fejezet - A búcsú buli!

1. fejezet

A búcsú buli!

Rita vagyok egy magyar lány, akinek nagy álmai vannak, elkezdem mesélni a gimis életemtől. Olyan gyorsan telt el ez a hat év egyik pillanatban még a gimiben voltunk beiratkozáson és itt ismertem meg a Vivit. Nagyon jól elbeszélgettünk! Az első két évben együtt jártunk magyarra, föcire, törire, olaszra és még egy pár órára! Sajnos az utolsó két évben már olaszra nem együtt jártunk pedig ez volt mindkettőnknek a legjobb tantárgya és élveztük, hogy együtt lehettünk rajta főleg, hogy ott volt még a másik Vivi is és így hárman egész jól elvoltunk ezeken az órákon! Eljött a ballagás napja mindenki nagyon maga alatt volt, főleg mi hárman h elválnak utjaink, de egy kis vidámság is volt számomra Vivivel együtt Pécsen egy albérletbe költözünk, ő közgazdász szeretne lenni én még építő mérnők, a másik Vivi meg színész őt Pestre vették a színművészetire. Mire végeztünk az egyetemmel mind a hárman szín ötösre diplomáztunk! Vivi kint kapott állás ajánlatot Angliába, a másik Vivit felvették a Nemzeti Színházba, én meg Pesten kaptam egy állást egy jó menő cégnél. Mivel Vivi kimegy, Angliába megy egy meglepetés búcsú bulit szervezünk neki, hogy jó kedvel, menjen el és ne a múlton gondolkodjon, mint ahogy eddig is tette. Mindig azon agyal, hogy mi lett volna, ha akkor nem találják meg a szülei és meghal, minket nagyon sokkolt ez az esemény és azóta mindig biztatjuk, hogy nyugodtan mindent beszéljen meg velünk és, hogy mindig számíthat ránk! Nekem is volt egy igen nehéz időszakom, mikor kiderült, hogy gerincfejlődési rendellenességem van és már mindent elképzeltem, hogy mi lehet. Eljött a buli napja serényen készülődtünk én egy szívecskés karkötőt vettem neki! 

- Szia Vivi, Rita vagyok, azért hívlak, hogy gyere át, mert kellene egy kis segítség ruhát választani a jövő heti munka vacsira?
- Szia persze örömmel segítek és még jót is tudunk beszélgetni mielőtt még, elutazok.
- Akkor, háromkor várlak, szia!
- Ott leszek, szia!

Pontban háromkor megszólalt a csengő, kinyitottam az ajtót és mindenki kiabálta, hogy JÓ UTAT KIVÁNUNK! Mindenki a nyakába vetette magát és csak azt vettük észre, hogy patakokban folyik a könnye a meghatottságtól!

- Köszönöm mindenkinek… ez nagyon jól esik… sokat jelent nekem- szipogta!

- Semmiség ezt csak természetes az egyik legjobb barátnőnk meg ki Angliába egy búcsú buli csak jár neki!

Megvolt az ajándékozás a Vivivel kikötöttük, hogy csak is a repülőn nyithatja ki addig várnia kell! Jó sokáig nálunk voltunk beszélgettünk, felidéztük a közös eseményeket például mikor leöntöttem magam pudinggal vagy mikor Szegeden együtt estünk keltünk a kori pályán. Sajnos eljött a búcsú ideje. Megkért minket, hogy ne kísérjük ki a repülőtérre, mert akkor nem tudna felszállni a repülőre.
Reggel már fent voltam akkor, amikor a gépe indult és vártam hátha ír valamit az ajándékokról, mert már ismerem annyira, hogy biztos nem hagyja szó nélkül. Fél órába sem tellett miután felkeltem jelzett a telefonom, hogy új üzenete érkezett.

„Nagyon szépen köszönöm az ajándékokat, nagyon tetszenek és majd lesz egy meglepetés nektek, de azt csak később kapjátok meg.”

Majd kiugrottam a bőrömből miután elolvastam az SMS-t, nagyon reménykedem, hogy nem lesz semmi baja és nem fog maga alá zuhanni! Már most hiányzik a barna haja és a barna szeme, ahogy elmélyülten tud nézni és a divat iránti lelkesedése és érzéke! Sokszor segített kiválasztani egy-egy ruhát bulira, randira vagy éppen csak egy családi vacsorára!