Kérés

Kérlek titeket, hogy kommenteljetek, mert így tudni fogom, hogy milyen a történetem és hogy kell-e valamit változtatni! Igaz a mostani fejezet nem valami jó de a következő izgalmas lesz! Remélem olvasni fogjátok!

9.fejezet - Változás

Változás

A lánykérés után 1000 Wattos mosoly ült ki az arcomra. Segítettem anyának elpakolni, míg a fiúk beszélgettek.

- Kicsim mikor voltál utoljára kontrolon? – kérdezte anya egy jó hosszú csönd után.

- Anya muszáj, éppen most tudod nagyon jól, hogy nem szeretem ezt a témát.

- Tudom kicsim csak nagyon féltelek.

- Anya az isten szerelmére nem vagyok, már gyerek 22 éves vagyok, tudok magamra vigyázni. – nem tudom miért, de angolul kezdem el kiabálni. – 15 éve annak, hogy volt a műtétem volt időm hozzászokni a gondolathoz, hogy örökre ezzel kell élnem nagyon nem szeretem, ha valaki felhozza ezt a témát. Tudod nagyon jól, hogy ilyenkor eszembe jut az, hogy 5% az esély arra, hogy terhes legyek. De te felhozod pont karácsony napján ezt az egészet még csoda, hogy Kellan nem kérdezett rá miért van a hasamon az a nagy heg, mert nem akarok róla még beszélni. Tud meg februárra kaptam időpontot Szegedre, hogy elmenjek és még ide is jövök a hátammal, hogy azt is megnézzék. – A dühkitörésem után sírva rogytam össze a konyha közepén.Kellan odasietett hozzám felemelt és felvitt a szobámba. Szorosan hozzábújtam soha nem akartam elengedni. Nem tudom meddig ringatott a karjában, de már csak arra eszméltem fel, hogy nyugodtan veszem a levegőt és nem sírok.

- Édesem jól vagy már? – kérdezte aggodalommal teli hangon.

- Igen szívem csak kicsit kiborított anyum aggodalma, még mindig úgy viselkedik velem, mint egy 7 éves kislánnyal, aki nem tud magára vigyázni.

- Tudod nagyon jól, hogy azért csinálja, mert szeret és félt.

- Igen tudom, de akkor is. Sajnálom, hogy így kellett megtudnod ezeket a dolgokat, tudom el kellett volna mondanom hamarabb is, de nem volt bátorságom hozzá.

- Semmi baj cica amúgy is meg akartam volna már kérdezni miért van rajtad egy heg.

- Kérlek, beszéljünk másról nem akarok szomorú lenni.

- Rendben édes. Mi legyen ennek a szőrmóknak a neve?

- Hát nem is tudom. Talán… Várj fiú vagy lány kutya?

- Lány.

- Hát akkor… Bessz az annyira szép kutya név.

- Ahogy akarod akkor Bessz lesz.

A nap további részét a szobámba töltöttük Bessz társaságába, aki egy idő után elaludt a hasamon. Annyira aranyos volt nem volt szívem felkelni pedig már nagyon éhes voltam, amin kicsit meg is lepődtem, mert nem rég ettem egy kiadósat.

- Kellan hoznál fel nekem valami kaját lehetőleg édes legyen, nagyon éhes vagyok és nem akarom Besszt felkelteni azzal, hogy arrébb rakom.

- Persze kincsem neked bármit.

Nemsokára rá megjelent egy tálcával a kezében, ami roskadásig volt palacsintával, nutellával, csoki öntettel, tejszínhabbal és eperrel. Mindegyikből raktam a palacsintára és elkezdtem falatozni vagy már az ötödiknél járhattam, amikor hirtelen rosszul lettem és nem törődve Besszel a fürdőbe rohantam, hogy kiadjam a megevett palacsintákat. Miután végeztem gyorsan fogat mostam és visszabattyogtam a szobámba. Kellan aggodva nézet rám én meg csak legyintettem egyet, hogy semmi komoly. Gyors befészkeltem magam az ágyba és intettem Kellannek hogy ő is feküdjön ide. Amint befeküdt az ágyba én szorosan hozzábújtam és pillanatok alatt álomba merültem.

A napok egyhangúan teltek. Anyától bocsánatot kértem a viselkedésemért. Szilveszter előtt pár nappal visszautaztunk Londonba, mert a szilvesztert Vivinél töltjük. Nagyon várom már hisz amióta ismerjük egymást minden szilvesztert együtt töltöttünk. Egy nappal az indulás előtt már nem bírtam magammal. Le föl járkáltam a szobába, míg nem úgy döntöttem, hogy az unalmamat vásárlással töltöm el.

Már vagy egy órája járkáltam a közeli bevásárló központban, amikor a hajfestékek mellett mentem el. Mindig is szőke hajam volt és már kezdtem egy kicsit unni, így hát elhatároztam ideje változni. Körülnéztem a festékek között és megakadt a szeme a csokoládébarna festéken, rögtön megfogtam és a kosárba tettem. A pénztár felé vettem az irányt, hogy minél hamarabb hazaérjek és befessem a hajam. Nem szerettem fodrásszal festeni a hajam, mert kész vagyon. Igaz van elég pénzem, de amit meg tudok csinálni egyedül azt, megcsinálom.

Hamar hazaértem. Nem volt otthon senki csak Bessz. Annyira aranyos kutya meg tudnám zabálni. Felszaladtam a fürdőbe és már kezdtem is hozzá a festésnek. Fél óráig kellett rajta hagynom a festéket a hajamon miután lemostam eléggé meglepődtem magamon. Nagyon furcsa volt, de tetszet és nagyon jól is állt.

Pár óra múlva hallottam, hogy valaki becsukta a bejárati ajtót és az emelet felé veszi az irányt. Perceken belül Kellan lépet be az ajtón és amint meglátott a szemei kitágultak.

- Mi van, édes már fel sem ismersz? – kuncogtam közben.

- Hát… te csodálatos vagy, de miért festetted be a hajad nekem szőkén is tetszettél.

- Nagyon untam már szőke lenni.

Nem mondott semmit csak szenvedélyesen megcsókolt és elindult az ágy felé. Nekem sem kellett kétszer mondani azonnal követtem. Ahogy elérte az ágyat megbotlott és ráesett engem magával húzva. Átadtuk magunkat az érzelmeknek. Szenvedélyes csókok közepette megszabadítottuk egymást a ruháktól és apró csókokkal kényeztettük egymást. A vágy teljes erővel söpört végig a testemen. Egy határozott mozdulattal fölé kerekedtem, hogy végre testünk eggyé váljon. Amint testünk eggyé vált egyenletesen kezdtem el mozogni rajta. Lassú tempómat megelégelve a hátamra fordított és gyorsabb iramba kezdett. Kéjes nyögések hagyták el ajkainkat. A gyönyör közeledtével a nyögések már-már sikolyok voltak. Egyszerre értük el a gyönyör kapuját, ami egyszerűen csodás volt. Pihegve feküdtünk egymás mellett és elvesztünk egymás tekintetében. Már vagy fél órája feküdtünk így mikor eszembe jutott, hogy készülődni kellene, hisz holnap reggel indul a gépünk Londonba.

Gyors magamra kaptam a ruháimat és elkezdtem bepakolni a bőröndökbe. Kellan is összepakolta a cuccait így már csak anyáéktól kell elköszönni és már indulhatunk is. Mire végeztünk már este volt így gyors lezuhanyoztunk, vacsoráztunk és mentünk aludni. Hamar elnyomott az álom.